Fröccsöntő gép vásárlás 2026: milyen gép kell valójában?
A katalógus egy általános gépet ír le. Az üzemben viszont konkrét termék van, konkrét szerszámmal, konkrét darabszámmal. A kettő között van egy rés, és a beszerzések jellemzően ebben csúsznak el, nem a záróerőn.

Egy fröccsöntő gép beszerzése ritkán indul üres lapról. Van egy termék vagy termékcsalád, van hozzá szerszám (vagy készül), van egy csarnok adott alapterülettel, betáplálással és sűrítettlevegő-hálózattal, és van egy termelési terv, ami megmondja, hány darabot kell kihozni belőle egy műszakban.
A katalógus nem ezt írja le. A katalógus általános gépet ír le, általános feltételek között, olyan adatokkal, amelyeket a gyártó azért választott, hogy a saját géptípusai összehasonlíthatók legyenek egymással. Ez teljesen rendben van, csak nem ugyanaz, mint az Ön feladata.
Az alábbi öt szempont ezt a rést próbálja lefedni. Nem gépet ajánl, és nem is helyettesíti a gyártó műszaki egyeztetését. Azt szedi össze, mit érdemes végiggondolni, mielőtt az ajánlatok összehasonlíthatóvá válnak.
Amit ez a cikk nem tárgyalA szükséges záróerő kiszámítása (vetített felület és a szerszámüregben ténylegesen kialakuló ömledéknyomás szorzata) önálló téma, arra külön cikkben térünk vissza. Ott a kérdés az, hogy mekkora gép kell. Itt az, hogy milyen.
01. szempont: Mit kell tudnia a gépnek, és mit nem?
A gépvásárlás egyik legdrágább hibája nem az, ha valaki rosszul választ márkát. Az, ha a specifikációt nem a feladathoz, hanem a biztonságérzethez méretezi. „Legyen inkább nagyobb, hogy később is jó legyen” logikus mondat, és gyakran rossz döntés.
A túlméretezés ugyanis nemcsak pénzbe kerül. Ha a lövet a hengerkapacitás túl kis részét foglalja el, az anyag sok cikluson át melegszik, ami hőérzékeny anyagoknál degradációhoz és színproblémához vezet. Ez már nem költség, hanem minőségi hiba. Ugyanígy az alulméretezés is: rövid tartózkodási idő, nem homogén ömledék, és ha a plasztifikálás nem fér bele a hűtési időbe, akkor a plasztifikálás nyújtja meg a ciklust, nem a hűtés.
Az energiaosztály nem az Ön villanyszámlája
Jó példa arra, hogy egy katalógusszám mennyire nem a saját helyzetéről szól. A fröccsöntő gépek energiahatékonysági osztálya az EUROMAP 60.1 ajánláson alapul. Ez pontosan meghatározott mérés, aminek pontosan meghatározott, és a legtöbb olvasó várakozásánál szűkebb hatóköre van: a fő mozgásokat végző hajtásokat, a hőszigetelt henger fűtését, valamint a kapcsolószekrényt és a vezérlést értékeli.
A hatékonysági osztály tehát két, összemérhető méretű gép egymáshoz mérésére való. Aki a valós fogyasztásra kíváncsi, annak az EUROMAP 60.2 szerinti, termékhez kötött mérés a megfelelő eszköz: ez öt külön jelentett blokkra bontja a fogyasztást, és a vizsgált termékkel, a ténylegesen használt alapanyaggal fut. Ha van rá mód, ezt érdemes kérni, akár a próbafröccs vagy az átvétel keretében, mert ez mond valamit a tényleges üzemeltetési költségről. Teljes képet még ez sem ad: a kívülről biztosított hűtővíz, sűrített levegő és vákuum energiaigénye ebben sincs automatikusan benne.
Az EUROMAP-ajánlásokról, arról, hogy melyik szám mit jelent, és hogy miért ajánlás, nem szabvány, külön áttekintést írtunk: EUROMAP ajánlások: melyik szám mit jelent?
Végiggondolandó
- Melyik terméket fogja a gép a legtöbb órában gyártani? A specifikációt ahhoz érdemes méretezni, nem a ritkán előforduló szélsőséghez.
- Ha egy jövőbeli nagyobb termékhez a záróegység és a gép geometriai méretei továbbra is megfelelnek, megoldható-e az alkalmazás másik henger-csiga egységgel egy teljes géposztállyal nagyobb gép helyett?
- Az energiaadat melyik ajánlás szerint mért? Kérhető-e mérés a saját szerszámával?
02. szempont: A záróerő egy szám, a szerszám viszont geometria
Az EUROMAP 1 szerinti géptípus-jelölés két számból áll. Az első a záróerő kilonewtonban, a második a fröccsegység jellemzője: a maximális lökettérfogat (cm³) és a maximális fröccsnyomás (kbar) szorzata. Egy „1600-420” jelölésű gép tehát 1600 kN, nagyjából 160 tonna záróerőt tud.
Ez a két szám semmit nem mond arról, hogy a szerszáma be fog-e férni. A beépíthetőséget egy külön adatcsoport dönti el, ami minden gyártó adatlapján ott van, csak nem az első oldalon:
- Oszlopköz vízszintesen és függőlegesen. A szerszámnak át kell férnie az oszlopok között. Ha a mérete miatt nem vihető be közöttük, oszlophúzásra lehet szükség. Oszlophúzást azonban nemcsak a szerszám szélessége indokolhat: oldalirányú szerszámcsere, alacsony csarnokmagasság vagy a daru korlátozott emelési magassága esetén is szükség lehet rá, mert ilyenkor felülről nincs elég hely a szerszám behelyezéséhez. Elsősorban nagyobb gépeknél találkozni ezzel a megoldással.
- Felfogólap mérete, a furatkép és a központosító gyűrű átmérője.
- Szerszámbeépítési magasság minimuma és maximuma. A maximumra mindenki figyel, a minimumra ritkán: a gép minimum beépítési magasságánál vékonyabb szerszám közvetlenül nem fogható be, adott esetben közbetét vagy adapterlemez jelenthet megoldást. Ez pont a régi, kis szerszámoknál jön elő.
- Nyitási löket. Fednie kell a termék kiemeléséhez szükséges távolságot, és ha robot dolgozik a gépen, azt a rést is, amin a robotkar bemegy.
- Kilökőerő és kilökőlöket, valamint a kilökőfuratok elhelyezkedése.
- A mozgó szerszámfél megengedett tömege. Katalógusadat, és nehéz szerszámoknál valódi korlát.
Ha meglévő szerszámparkot visz át az új gépre, ezek az adatok nem egy általános ellenőrzés részei, hanem szerszámonként elvégzendő összevetés. Egyetlen szerszám, ami nem fér be, elég ahhoz, hogy a beruházás ne váltsa ki azt, amit ki kellett volna váltania.
Végiggondolandó
- Készítsen listát a meglévő szerszámokról beépítési magasság, méret és tömeg szerint, és kérjen rá írásos visszaigazolást, hogy mindegyik felkerül a gépre.
- Hogyan fog a szerszám a gépbe kerülni? Mérje meg a daru horogmagasságát és a csarnok szabad magasságát a gép fölött, mert ez dönti el, hogy felülről behelyezhető-e a szerszám, vagy oszlophúzás kell hozzá.
03. szempont: A fröccsegység katalógusszáma nem a csigáról szól
Itt van a legtöbb félreértés. A gépjelölés második száma, a lökettérfogat és a fröccsnyomás szorzata, önmagában nem mondja meg, melyik csiga van a gépben. Ugyanahhoz a fröccsegységhez több csigaátmérő tartozhat, és az index mindegyiknél hasonló marad. Adott fröccsegység- és hajtáskonfiguráción belül a rendelkezésre álló maximális fröccserő ugyanis lényegében adott, csak a csiga és a henger cserélődik: kisebb átmérővel nagyobb nyomás érhető el kisebb térfogaton, nagyobb átmérővel nagyobb térfogat kisebb nyomáson.
Ugyanaz a katalógusszám tehát több, lényegesen eltérő csigakonfigurációt takarhat. Ha az ajánlatban csak a géptípus jelölése szerepel, abból a konkrét csigaváltozat alkalmassága még nem dönthető el. Ez az a pont, ahol a legtöbbet lehet nyerni egy jól feltett kérdéssel, márkától függetlenül.
A lövettömeg polisztirolra vonatkozik
A maximális lövettömeget a legtöbb gyártó hagyományosan polisztirolra adja meg. A saját anyagára ezt át kell számolni az ömledéksűrűségek arányával, és ez nem elhanyagolható különbség: a poliolefinekre átszámolva a kiadható tömeg érzékelhetően kisebb, mint a katalógusban szereplő érték. Ha a lövettömeg egyébként is közel van a határhoz, ez az átszámolás akár egy nagyobb fröccsegységet is szükségessé tehet.
A kihasználási ablakra nincs egyetlen elfogadott szabály
Arra a kérdésre, hogy a lövet a hengerkapacitás hányad részét foglalja el ideálisan, több, egymástól eltérő ajánlás van forgalomban. Nem azért soroljuk fel, hogy válasszon közülük, hanem hogy látszódjon: aki egyetlen tartományt közöl igazságként, az leegyszerűsít.
Az adagolási löketre van egy konkrétabb tervezési támpont is: az adagolási löket optimális működési tartománya nagyjából egy és három csigaátmérő között van, négy csigaátmérő fölött pedig a maximális folyamatstabilitás már nem biztosítható. Ez jól mérhető szám, amit az ajánlatkéréskor le lehet ellenőrizni.
Végiggondolandó
- Kérjen adatot mindegyik csigaváltozatra külön: maximális lökettérfogat, maximális fröccsnyomás, maximális fröccsáram (cm³/s) és plasztifikáló teljesítmény. Vékonyfalú terméknél a fröccsáram és a töltési idő legalább annyira dönt, mint a nyomás.
- Adja meg a saját anyagát, és kérje az arra átszámolt lövettömeget, ne a polisztirolra megadottat.
- Kérdezzen rá a tervezett adagolási löketre csigaátmérőben kifejezve (
löket / D), és arra, hogy a plasztifikálás belefér-e a tervezett ciklusidőbe.
04. szempont: Nem gépet vásárol, hanem cellát
Ez a legkönnyebben belátható és a leggyakrabban alábecsült szempont. A gép önmagában nem gyárt semmit. Ahhoz, hogy termék jöjjön ki belőle, kell hozzá anyagellátás, higroszkópos (nedvszívó) anyagnál szárítás, temperálás, hűtés, sűrített levegő, valószínűleg kiszedő robot vagy manipulátor, és jó eséllyel daráló is.
Ezeknek jelentős része nem szerepel a gép ajánlatában, viszont a projekt része. Nagyon nem mindegy, mikor derül ki, hogy hiányzik, és az sem, hogy ki tervezi meg őket együtt a géppel.
- Hűtés. A gép és a szerszámkör nem feltétlenül ugyanazt a hőmérsékletszintet igényli. Hidraulikus gépnél az olajhűtés, a garathűtés és a szerszám temperálása eltérő hőmérséklet- és térfogatáram-igényt jelenthet, és a chillert nem a gép névleges teljesítménye méretezi. Ezt külön cikkben számoltuk végig: Ipari chiller méretezés: hogyan számoljuk ki a szükséges hűtőteljesítményt?
- Temperálás. A szerszámkör hőmérséklet-stabilitása közvetlenül a méretpontosságon látszik. Víz vagy olaj, és milyen hőfokon, az a terméktől függ.
- Sűrített levegő. A gép pneumatikus funkciói, a robot vákuumrendszere és a szerszámfúvatás együtt olyan fogyasztást adhat, ami a meglévő kompresszorkapacitást kimeríti. Érdemes a szükséges levegőmennyiséget Nl/min vagy Nm³/h értékben, a hozzá tartozó üzemi nyomással együtt bekérni, nem „van elég levegőnk” alapon eldönteni.
- Anyagellátás és szárítás. Az órás anyagfelhasználást a lövettömeg és a ciklusidő adja meg, és ez a szám a gépválasztással együtt változik. Ha az alapanyag szárítást igényel, ez az az adat, amit az anyag típusával együtt a szárító szállítójának meg kell adni: a szárítót az anyag előírt szárítási ideje és hőmérséklete, a harmatpont és a szükséges szárazlevegő-térfogatáram alapján méretezik. Ha a szárítás külön szárítótartályban történik, és onnan felszívó látja el a gépet, akkor a gép fölött nem kell többórás szárítási készletet tárolni. Gépre szerelt vagy gép melletti szárításnál viszont az előírt tartózkodási időt az adott szárítótartályban kell biztosítani. Magát az anyagellátást mindkét esetben méretezni kell: a felszívónál a szükséges órás anyagáram, a szállítási távolság és az anyag tulajdonságai számítanak.
- Kiszedés. Gyors, ismétlődő kiszedési feladatokhoz gyakran lineáris robot a célszerű. Nagyobb térbeli szabadságot, többféle orientálást vagy gép melletti műveleteket igénylő feladatoknál sokszor hattengelyes robot előnyös. A gépoldali csatlakozásról az EUROMAP-áttekintőben írtunk részletesen.
- Telepítés. Alapozás vagy padlóteherbírás, a csarnok szabad magassága a gép fölé kerülő anyagellátás elhelyezéséhez, a szerszámcseréhez szükséges daru- vagy targoncakapacitás, a betáplálás keresztmetszete.
Végiggondolandó
- Kérje el a gép teljes csatlakozási igényét egy lapon: villamos teljesítmény, hűtővíz térfogatáram és hőmérsékletszint körönként, sűrített levegő mennyisége és nyomása.
- Kérjen külön ajánlati sort a perifériákra, hogy látszódjon, mi van benne az árban és mi nincs.
- Kérdezze meg, ki felel a cella egészének összehangolásáért, ha a gép és a perifériák külön szállítótól jönnek.
05. szempont: Ki viseli a kockázatot?
A gép ára és a beruházás költsége nem ugyanaz. A különbség jelentős része olyan tételekből áll, amelyek nem a gép specifikációján múlnak, hanem azon, hogy kitől veszi és ki gyártotta. Ebben lehet az egyik legnagyobb szórás az egész beszerzésben, és erről esik a legkevesebb szó.
Az európai és az ázsiai gépek között valódi verseny van a magyar piacon, és ez a döntés valóban része a képnek. Két dolgot viszont érdemes hozzátenni. Az egyik, hogy a szórás nemcsak a származás mentén jelentkezik. Két azonos országból való gyártó között is jelentős különbség lehet vezérlésben, alkatrészminőségben, dokumentációban és abban, hogy mennyire vannak jelen az európai piacon. A másik, hogy a forgalmazók között is jelentős lehet a különbség. Ugyanaz a gép egészen más beruházás attól függően, hogy van-e mögötte hazai szerviz, alkatrészkészlet és üzembe helyezés, vagy csak egy számla.
Ezért a hasznos kérdés nem az, hogy melyik ország gépe a jobb, hanem az, hogy az alábbi tételeket ki intézi, és ez benne van-e a szerződésben. A lista egyik eleme sem elméleti: mindegyik akkor válik láthatóvá, amikor probléma van.
Az interfészek, amelyekre két év múlva lesz szüksége
Az integrálhatóság ritkán kerül szóba az első ajánlatkérésnél, mert a beruházás pillanatában még nincs robot vagy termelésirányítási rendszer. Utólag viszont jellemzően drágább. A gyakorlati kérdés egyszerű: ha a gép ma nem kap robotinterfészt, mennyibe kerül utólag felszerelni, és ha az üzem két év múlva adatgyűjtést vezet be, a vezérlés tud-e szabványos információmodell szerinti adatot adni. A vonatkozó ajánlásokat a EUROMAP-áttekintőben vettük végig.
Végiggondolandó
- Kérdezzen rá az alkatrészellátás átfutási idejére, és arra, van-e hazai raktárkészlet a kopó alkatrészekből.
- Kérdezzen rá az üzembe helyezésre, a betanításra és a garanciális ügyintézés menetére, beleértve a kiszállási időt.
- Kérdezze meg, hány ilyen gép üzemel már Magyarországon vagy a régióban, és megnézhető-e valamelyik.
- Kérdezzen rá a vezérlés szoftverfrissítési politikájára és a támogatott élettartamára.
Összefoglalva
| Szempont | A rossz kérdés | A jó kérdés |
|---|---|---|
| 01 Milyen gép | Mekkora a legnagyobb gép, amit megengedhetek? | Mit fog a gép a legtöbb órában gyártani, és mi ehhez a működő tartomány? |
| 02 Geometria | Elég a záróerő? | Felfér-e minden meglévő szerszám, méret, magasság és tömeg szerint? |
| 03 Fröccsegység | Milyen típusjelű a gép? | Melyik csigával, és mit ad az a saját anyagomra átszámolva? |
| 04 Cella | Mennyibe kerül a gép? | Mennyibe kerül a működő cella, és ki hangolja össze? |
| 05 Kockázat | Melyik ország gépe a jobb? | A nyolc tételből melyiket a gyártó intézi, melyiket a forgalmazó, és mi van a szerződésben? |
Egyik kérdés sem bonyolult, és egyik sem kellemetlen a szállító felé. A tapasztalat az, hogy a komoly szállítók örülnek az ilyen ajánlatkérésnek, mert ezekre pontos válasz adható, és a pontos válaszokra épített ajánlat után ritkábban van vita az átadásnál.
Hol tudunk ebben segíteni?
A CIS fröccsöntő gépeket, perifériákat és robotokat egyaránt forgalmaz. A fenti lista alsó öt tétele pontosan az a terület, ahol egy forgalmazó hozzá tud tenni a géphez, vagy éppen nem.
- PowerJet fröccsöntő gépek: géptípus- és csigaválasztás a konkrét termékhez méretezve.
- Samfacc lineáris kiszedő robotok és Borunte hattengelyes robotok: kiszedéshez, illetve összetettebb feladatokhoz, gépoldali illesztéssel együtt.
- MARSE temperálók és iTech ipari folyadékhűtők: a szerszám temperálásához és a gép hűtéséhez.
- Dokumentáció, üzembe helyezés, betanítás, alkatrészellátás: a CIS hazai képviseletében ezeket mi koordináljuk.
Ha konkrét termékkel vagy meglévő szerszámparkkal keres meg minket, a fenti öt szempontot végig tudjuk venni az Ön adataival, még az ajánlatkérés előtt.
Vidd magaddal az anyagot
Add meg az adataid, és emailben elküldjük a letöltési linket.
Kérjen személyre szabott ajánlatot!
Töltse ki az online konfigurátort és szakértőink 24 órán belül küldik a testre szabott ajánlatot.
Fröccsöntő gép konfigurátor →Kérdése van? Segítünk!
Vegye fel velünk a kapcsolatot és szakértőink segítenek a megfelelő megoldás kiválasztásában.
Kapcsolat →