EUROMAP ajánlások: melyik szám mit jelent? Teljes áttekintés

Ha valaha nézett fröccsöntő gép adatlapot, akkor találkozott vele. „Méret az EUROMAP szerint.” „Energiahatékonysági osztály az EUROMAP 60.1 szerint.” „EUROMAP 67 robotinterfész opcióként.” A számok ott vannak minden katalógusban, a jelentésük viszont ritkán van kifejtve, és magyarul gyakorlatilag sehol nincs egyben.

Ez a cikk ezt a hiányt próbálja pótolni. Nem helyettesíti magukat az ajánlásokat, hanem térképet ad hozzájuk: melyik mire való, melyik váltott le melyiket, melyik még nem végleges kiadás, és melyiket érdemes ismerni akkor, ha gépet vásárol, robotot integrál vagy adatgyűjtést épít.

Ajánlás, nem törvény: mit jelent ez a gyakorlatban

Az EUROMAP az európai műanyag- és gumiipari gépgyártók szövetsége. A műszaki dokumentumokat a technikai bizottsága adja ki, amely a német VDMA-nál működik Frankfurtban. Amit kiad, azt következetesen műszaki ajánlásnak nevezi, nem szabványnak.

A különbség nem formaság, de nem is ott van, ahol a legtöbben keresik. Egy harmonizált szabvány alkalmazása sem kötelező. Jogi jelentősége viszont van: ha a hivatkozását közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor az alkalmazása az általa lefedett jogszabályi követelményekre megfelelőségvélelmet ad. A kötelező elem maga a jogszabályi követelmény, nem a szabvány alkalmazása, és a megfelelés más műszaki megoldással is igazolható. Egy EUROMAP ajánlásnak ilyen jogi szerepe egyáltalán nincs. Egy gyártó megteheti, hogy a robotinterfész csatlakozóját máshogy köti be. Ettől a gépe nem lesz nem megfelelő, csak nem lesz kompatibilis.

Pontosan ez a mechanizmus tartja életben a rendszert. Az ajánlás azért működik, mert a be nem tartása a gyártónak fáj: az ő gépét nem lehet a meglévő robothoz kötni, az ő energiaadata nem hasonlítható a versenytárséhoz, az ő szerszámcserélője nem passzol. Piaci kényszer, nem jogi. Ezért használjuk rá a de facto ipari szabvány kifejezést: a nagy gépgyártók és a robot- meg periféria-gyártók ugyanúgy ehhez igazodnak, mintha kötelező lenne.

Az újabb, OPC UA-alapú ajánlásoknál a helyzet még ennél is erősebb. Ezek nem csak hasonlítanak a nemzetközi specifikációkra, hanem tartalmilag azonosak velük, kiadásonként megfeleltetve. Az EUROMAP 77 Release 1.01 azonos az OPC 40077 Release 1.01 és a VDMA 40077:2020-06 kiadással. Az azonosság mindig konkrét kiadásokra vonatkozik, nem az ajánlásszámra általában, ezért egyeztetésnél a verziót is érdemes kimondani.

Egy mondatban

Az EUROMAP azt mondja meg, hogyan hasonlítsunk össze és hogyan dugjunk össze gépeket. Azt, hogy egy gép biztonságos-e és forgalomba hozható-e, nem az EUROMAP dönti el, hanem a gépekre vonatkozó uniós szabályozás követelménye. A harmonizált biztonsági szabványok alkalmazása ehhez szintén önkéntes, de megfelelőségvélelmet adhat.

A számozás logikája

A számozás első ránézésre esetleges. Miért van a szárazciklus a 6-osban, az energia a 60-asban, a robot a 67-esben? A számozás nem alkot szigorú, hivatalos tematikus rendszert, történetileg viszont jól felismerhető csoportok alakultak ki benne. Az alábbi ábra ezért tájékozódási térkép, nem besorolási szabály: a tartományok átfednek, és van olyan ajánlás, amit az EUROMAP saját jegyzéke általános kategóriába sorol.

Gépjellemzés és gépátvétel

Ez a legrégebbi és a legkevésbé ismert csoport, pedig gépátvételnél ez a legfontosabb. Ezek az ajánlások azt írják le, hogyan kell megmérni egy gép jellemzőit, hogy az érték gyártótól függetlenül összevethető legyen. Az almát az almával összehasonlítás eszközei.

Ha négy ajánlást érdemes kiemelni gépátvételhez, akkor ez a négy: a maximális záróerőre a 7-es, a szárazciklusidőre a 6-os, a felfogólapok párhuzamosságára a 9-es, a plasztikálási kapacitásra a 19-es. Ha ezek szerepelnek az átvételi jegyzőkönyvben, akkor legalább a mérési módszer nem lesz vitakérdés, mert előre rögzített, közösen hivatkozható eljárás szerint mérnek. Az elfogadási határértéken és a mérési körülményeken persze továbbra is lehet vitatkozni, azokat külön kell rögzíteni.

Villamos és mechanikus interfészek

Ez a legnagyobb és a gyakorlatban a leggyakrabban használt csoport. Ezek döntik el, hogy a gép köré épített cella összeáll-e.

A táblázatban ahol verziószám szerepel, az az aktuális kiadás. Ahol csak évszám áll, az az ajánlás megjelenésének éve az EUROMAP jegyzéke szerint. A kettő gyakran nem esik egybe, mert egy 2009-ben megjelent ajánlásnak lehet 2020-as aktuális verziója. Szerződésbe mindig a konkrét verziót érdemes írni, ne csak a számot.

A 81-es sorozat léte önmagában elárul valamit a rendszer irányáról. A 81 kizárólag a biztonsági jelek interfésze, és akkor használható, amikor a nem biztonsági jelek már más interfészen, jellemzően OPC UA-n mennek. Ez nem utólagos értelmezés: az EUROMAP 79 maga mondja ki, hogy a biztonsági jeleket nem viszi át OPC UA-n, és azokhoz a 81-ben definiált villamos interfészt kell használni. A 81-es tehát azt a maradékot rendezi, ami akkor is huzalozott marad, amikor minden más már nem.

A csatlakozó is része az ajánlásnak

Ezeknél az ajánlásoknál nem csak a jelek jelentése van rögzítve, hanem a fizikai csatlakozó is: a ház mérete, a betét pólusszáma, a kontaktusok keresztmetszete. Ez az, amitől a rendszer a gyakorlatban működik. Az EUROMAP saját beszállítói listája ezt egy mondatban ki is mondja: az azon szereplő gyártók csatlakozói egymással felcserélhetők. Vagyis nem kell ugyanattól a márkától vennie a gép- és a robotoldali csatlakozót.

Az alábbi táblázat azt foglalja össze, melyik ajánlás milyen csatlakozócsaládot kér. A konkrét, gyártónkénti típusjelek és cikkszámok az EUROMAP folyamatosan frissülő beszállítói listájában találhatók.

Két dolog azonnal látszik ebből. Az egyik, hogy a 67-es és a 71-es ugyanazt az 50 pólusú D csatlakozót használja, ahogy a 12-es és a 62-es is ugyanazt a 32 pólusút: a csatlakozó önmagában tehát nem azonosítja az interfészt, a bekötés igen. A másik, hogy a legfrissebb ajánlásnál, a 2024-es 81-esnél még jóval kevesebb beszállító szerepel a listán, mint a régieknél. Új interfésznél ezt érdemes beszerzési kockázatként kezelni, és a rendelés előtt megnézni, ki tud szállítani.

Energiahatékonyság

Két-két mérési ajánlás a fröccsöntő és a fúvógépekre, ugyanazzal a logikával: a fogyasztást a feldolgozott anyag tömegére vetítve, kWh/kg alapon adják meg, rögzített vizsgálati körülmények között. Ezt egészíti ki a 90-es energiacímke, ami nem mérési módszer, hanem a mért eredmény egységes megjelenítése.

A leggyakoribb félreértés

A 60.1 szerinti hatékonysági osztály a gépre vonatkozik, nem a cellára, és rögzített vizsgálati körülmények között mérik. Arra jó, hogy két, összemérhető méretű és kategóriájú gépet összehasonlítson vásárlás előtt. Ehhez igazodik az is, hogy külön osztálytáblázat vonatkozik a 25 mm-es és annál nagyobb, illetve a 25 mm alatti csigaátmérőre. A saját üzemi fogyasztásához a 60.2 visz közelebb, a saját termékével és anyagával, de még az sem közvetlen villanyszámla-becslés.

Gépvásárlásnál ez a különbség pénzben mérhető. A katalógusban szereplő osztály összehasonlítási eszköz, a valós üzemi fogyasztáshoz a termékre vetített mérés visz közelebb. Ha komolyan összeveti két gyártó ajánlatát, kérje mindkettőt.

OPC UA és Industry 4.0

A gép és a MES közötti adatcserében az elmúlt tíz év legfontosabb generációváltása a fájlalapú interfészekről az OPC UA információmodellekre való átállás volt. A korábbi EUROMAP világ ennél sokszínűbb: a régi ajánlások között villamos jelinterfészek, CANopen-megoldások és valós idejű Ethernet is szerepel. Az OPC UA-alapú ajánlások abban újak, hogy nem csak adatformátumot írnak le, hanem azt is, hogy egy gép vagy periféria milyen tulajdonságokkal, állapotokkal és metódusokkal jelenik meg a hálózaton.

Egy gyakorlati következtetés ebből: ha egy gyártó azt mondja, „támogatjuk az OPC UA-t”, az önmagában nem válasz. A kérdés az, hogy melyik információmodellt támogatja. Egy saját, gyártóspecifikus OPC UA szerver ugyanúgy zárt rendszer, mint egy régi soros protokoll, csak modernebb csomagolásban. A 77-es támogatása viszont szabványos alapot ad a különböző gyártók gépei és MES-rendszerei közötti integrációhoz, feltéve, hogy mindkét oldal ugyanazt az információmodellt és annak összeegyeztethető kiadását támogatja.

Digitális iker: a legfrissebb irány

A 2025-ben indult legújabb ág az Asset Administration Shell, magyarul eszközkezelő héj. A gondolat az, hogy minden eszköznek legyen szabványos, géppel olvasható digitális adatlapja, amit nem PDF-ben küldenek át, hanem lekérdezhető adatszerkezetként.

Ez ma inkább jövőbiztossági és útiterv-kérdés, mint általános beszerzési alapkövetelmény. Érdemes viszont tudni róla, mert azt jelzi, merre halad a rendszer: a szerszám és a gép a jövőben nem csak jeleket cserél, hanem önmagáról szóló strukturált adatot is. Aki most vásárol gépet tíz évre, annak nem árt megkérdeznie, hogy a vezérlés bővíthető lesz-e ebbe az irányba.

Extrúzió, fúvás, présgépek

A fröccsöntés a legkidolgozottabb terület, de nem az egyetlen. A hagyományos, nem OPC UA-alapú extrúziós és fúvós ajánlások többsége jóval régebbi, viszont a gépleírásokban és a vonalinterfészekben ma is ezekre hivatkoznak.

Extrúzió

Fúvás és présgépek

Óvatosan a régi számokkal

Ebben a csoportban több ajánlás az 1970-es évekből származik, és egy részük szkennelt formában érhető el. A belőlük kiolvasott számadatokat érdemes az eredeti dokumentumon visszaellenőrizni, mielőtt szerződésbe kerülnek.

Örökölt protokollok, retrofithez

Ha meglévő gépparkot köt hálózatra, ezekbe fog belefutni.

A retrofit legfontosabb kérdése általában nem az, hogy melyik protokoll fut a régi gépen, hanem az, hogy a vezérlés egyáltalán tud-e adatot kiadni. Ha nem, akkor az adatgyűjtés külső érzékelőkkel és jelmegcsapolással oldható meg, ami már nem EUROMAP-kérdés, hanem projektkérdés.

Hogyan használja ezt ajánlatkéréskor

Az EUROMAP ismerete ajánlatkéréskor egyetlen dologra jó: arra, hogy az összehasonlítás közös alapra kerüljön. Ha két ajánlat ugyanarra az ajánlásra, annak azonos kiadására és összevethető vizsgálati feltételeire hivatkozik, akkor a számaik értelmesen egymás mellé tehetők. Ha egyik sem hivatkozik rá, akkor nem tudja, mit hasonlít mihez.

És egy fordított irányú megjegyzés, ami legalább ilyen fontos: az EUROMAP-megfelelés önmagában nem minőségi bizonyítvány. Attól, hogy egy gépen van 67-es csatlakozó, még nem lesz jó gép. Az ajánlások az összehasonlíthatóságot és az összeköthetőséget adják, nem a teljesítményt.

Hol találkozik ezzel a gyakorlatban

A fenti ajánlások nem elméleti kérdések. A CIS által forgalmazott gépeknél és perifériáknál mindegyik csoport előkerül valahol:

• PowerJet fröccsöntő gépek: a gépjellemzés, az energiaadat és a robotcsatlakozás oldala.
• Samfacc lineáris kiszedő robotok és Borunte 6 tengelyes robotok: a gépre illesztés pontosan a 67-es interfész kérdése. Lineáris robot egyszerű kiszedésre, 6 tengelyes összetettebb feladatokra.
• MARSE temperálók: a 82.1 szerinti OPC UA-modell területe, ha a temperálót is be akarja kötni az adatgyűjtésbe.
• iTech ipari folyadékhűtők: a gyártócella és az üzem teljes energiaigényének fontos részei, de a fogyasztásukat a fröccsöntő gép EUROMAP 60.1 szerinti géposztályától külön kell kezelni. A 60.1 mérési határa kifejezetten kizárja a gép hűtőközegébe kerülő hőt.
• PowerJet EB fúvógépek: a 40, 42, 45 és 46 ajánlások területe.

Ha konkrét gépnél vagy meglévő gépparknál merül fel interfészkérdés, érdemes megkérdezni, mielőtt a robot vagy a periféria megrendelésre kerül. Egy átalakító ára és egy rossz irányba indult integráció költsége nem ugyanaz a nagyságrend.